Annika lakása

Ki ne imádna egy ilyen helyen lakni? Jó a közlekedés, a világítás, szépek és magasak a házak....
Én akkor is gyűlölöm. De akkor is fent kell tartani a normalitás látszatát. Szóval egy olyan magas ház - felhőkarcoló? - sokadik emeletén lakom. Nem a legtetején, azok a lakások már túl nagyok, és fűteni is nehéz. De elég jó a kilátásom, azt az egyet nagyon bírom benne.
Na de a tárgyra térve. Itt nincs túlbuzgó portás, aki ernyőt visz neked, ha szakadő esőben érkezel meg, vagy felajánlja hogy segít cipekedni. Csak egy őr strázsál odabent, és kérdezgeti szegény érkezőket, hogy kihez jöttek és mégis mi a francért. Ha rajta túljut az ember - csak tudni kell kezelni, egy szép mosoly és csábos integetés, és máris megjegyez egy életre -, a liftek már készségesen viszik bárhova.
Mikor a vendég felér az én emeletemre, és kiszáll, egészen a folyosó végéig kell sétálnia. Ez jó, egyrészt mert ha jönnek rabolni, nem az enyémet pakolják ki elsőnek, másrészt pedig így az épület kanyarulatában van a lakásom, és több az ablak.
Belépve egy fogassor után az ember máris a nappaliban találja magát. Ez valami ovális dologra hasonlít, szemközti fala íves, és tele van ablakokkal - mondtam én -, bal kéz felé pedig félfallal elkerítve a konyha tornyosul, egy kisebb étkezővel megspékelve. A falak fehérek, a függönzök szintúgy, a konyha bútorai feketék, csakúgy mint a tévém - LCD, de a méretekkel nem nagyzoltam vásárláskor, úgy sincs sokat használva -, amit fehér ülőgarnitúra vesz körbe. A bejárat falánál húzódik egy hosszú szekrénysor, könyvektől kezdve a kis pütyürökön át, egészen a ruhákig mindent tárolok ebben. A fal egz helyen beugrik a nappali irányába, itt található a közepes méretű fürdőszoba. Itt a krém szín dominál, márvány csappal és káddal (szintén ilyen színben), egy árnyalattal halványabb illemhellyel. A csap fölötti szekrény be van zárva, furcsa lenne megmagyarázni egy vendégnek, hogy miért van otthon bolhairtóm, hogyha nincs állatom, meg jó sok kullancs kiszedő és sorolhatnám még. Hát igen.... az animor lét árnyoldalai.
A nappalitól jobb kéz felé két hálószoba foglal helyet, a nagyobbikban tanyázok én. Élénk rózsaszín a fala, a szőnyeg (mindenhol máshol csembe van) törtfehér, a bútorok juharfák. Egy hatalmas franciaágy terpeszkedik a szoba közepén, egy kisebb szekrény és egy kényelmes masszázsfotel.
A másik szoba halványkék falú, fehér szőnyeggel, egy kisebb ággyal és komóddal, ha esetleg vendéget fogadnék rövidebb időre. De ez nem túl gyakori baleset, nem szeretem, ha valaki a nyakamon lóg. De megesik, hogy egy-egy újdonsült animort nálam szállásolnak el, vagy vendégségbe jön egy fiatalabb társam.
Szóval a lakást sikerült egész otthonossá tennem, de nem épp a szívem csücske. Keveset vagyok itt, egyre jobban idegenkedek a civilizációtól. Mostanság azon is gondolkoztam már, hogy felveszek egy albérlőt, akié a másik szoba lehet. De ezt egyelőre még nem valósítottam meg.

» Annika szirtje
» Annika akciója